Kutatás / Földrengés és dinamika

Newmark-féle átlagos gyorsulás

Forrás: Nathan M. Newmark,“A Method of Computation for Structural Dynamics”, Journal of the Engineering Mechanics Division (1959), doi:10.1061/jmcea3.0000098.

Zárt alakú megoldással és natív megoldómotorral összevetve
13 / 13 ellenőrzés sikeres· az ellenőrzések megtekintése
A cikk ábráival összevetve
Nincs: ez az oldal a módszert pontos, zárt alakú megoldásokkal ellenőrzi; nem reprodukál a cikkben közölt ábrát vagy táblázatot.

Kutatás, nem tervezőeszköz. Semmi sem mérnöki eredmény ezen az oldalon.

Egyetlen csillapítatlan szabadságfok hirtelen ráadott, állandó erő alatt. Növelje az időlépést, és figyelje, hogyan nő a numerikus periódus.

Kutatás, nem tervezőeszköz.

A cikk egy időléptetéses eljárást ír le a szerkezetdinamikához. Itt annak átlagos gyorsulású változatát próbáljuk ki egy szándékosan kicsi lineáris referenciafeladaton; nem állítjuk, hogy a cikk valamelyik ábráját reprodukáljuk.

A példa

Egy 1 m hosszú, normálerővel terhelt keretrúd, bal végén befogva, jobb végén csak a tengelyirányú eltolódás szabad. E = 10 MPa, A = 0,01 m², szintetikus sűrűség = 300000 kg/m³. A konzisztens tengelyirányú tömeg m = ρAL/3 = 1 t, és k = EA/L = 100 kN/m. Egy 1 kN nagyságú ugrásszerű erő hat t = 0-tól; a kezdeti elmozdulás és sebesség zérus. Ez egy egy szabadságfokú végeselemes referenciafeladat pontos megoldással, nem egy kontinuumrúd megoldása.

A termékben használt 3D időtörténeti megoldó a meglévő WASM-burkolón keresztül fut, β = ¼, γ = ½ értékkel, csillapítás nélkül. A visszajátszás ugyanennek a Rust-megoldónak natív futtatása. Új integrátor nincs használatban.

Pontos referencia

u(t) = (F/k)[1 − cos(ωt)], ω = √(k/m) = 10 rad/s, T = 2π/ω = 0,628319 s. Az átlagos gyorsulás diszkrét megoldása uₙ = (F/k)[1 − cos(nθ)], ahol θ = 2 atan(ωΔt/2), így a periódusa Tₙ = πΔt / atan(ωΔt/2). Az alábbi periódusokat az u = F/k szint egymást követő felfelé irányuló metszéseiből mérjük; durva lépésnél az interpoláció befolyásolja a mérést.

Ellenőrzések, a megjelenített időtörténetekből számítva (élő újraszámítás után azt követik): minden minta 10⁻¹⁰ m-en belül egyezik az uₙ diszkrét megoldással; minden mért periódus 0,5%-on belül egyezik Tₙ-nel; a folytonos megoldástól való legnagyobb eltérés a (F/k)·min(2, N(ωΔt − θ)) fáziskésési korlát alatt marad, amely az N lépésen át vett uₙ-ből következik; Δt/T = 0,025 esetén négy perióduson át 0,5 mm alatt is marad. A durvább lépések szándékosan nagyobb hibát mutatnak.

A periódus megnyúlása az időlépés függvényében

Δt/TDiszkrét előrejelzés Tₙ (s)Stabileo T (s)Megnyúlás T-hez képest (%)
0,0250,6296080,6296100,206
0,0500,6334530,6334440,816
0,1000,6484720,6484953,211
0,2000,7037380,70420812,078

Elmozduláseltérések

Δt/TMax. |u − uₙ| (m)Max. |u − u(t)| (mm)Fáziskésési korlát (mm)
0,0251,2 × 10−150,4830,515
0,0501,1 × 10−151,8982,037
0,1001 × 10−167,2397,811
0,2003,8 × 10−1719,01320,000

Még nincs

  • A cikkben közölt ábrák és numerikus példák.
  • Csillapítás, harmonikus teher, nemlineáris válasz és több szabadságfokú keretek.
  • Ez nem mérnöki tanúsítás.

Hivatkozás

Stabileo Research, „Newmark-féle átlagos gyorsulás”, referenciafeladat a következő alapján: Nathan M. Newmark (1959), doi:10.1061/jmcea3.0000098. Megvalósítás: research/benchmarks/newmark-1959 commit: 5319f7214747. Megoldómotor: a Stabileo megoldómotorja ugyanabban a commitban.