Forrás: Nathan M. Newmark,“A Method of Computation for Structural Dynamics”, Journal of the Engineering Mechanics Division (1959), doi:10.1061/jmcea3.0000098.
- Zárt alakú megoldással és natív megoldómotorral összevetve
- 13 / 13 ellenőrzés sikeres· az ellenőrzések megtekintése
- A cikk ábráival összevetve
- Nincs: ez az oldal a módszert pontos, zárt alakú megoldásokkal ellenőrzi; nem reprodukál a cikkben közölt ábrát vagy táblázatot.
Kutatás, nem tervezőeszköz. Semmi sem mérnöki eredmény ezen az oldalon.
Egyetlen csillapítatlan szabadságfok hirtelen ráadott, állandó erő alatt. Növelje az időlépést, és figyelje, hogyan nő a numerikus periódus.
Kutatás, nem tervezőeszköz.
A cikk egy időléptetéses eljárást ír le a szerkezetdinamikához. Itt annak átlagos gyorsulású változatát próbáljuk ki egy szándékosan kicsi lineáris referenciafeladaton; nem állítjuk, hogy a cikk valamelyik ábráját reprodukáljuk.
A példa
Egy 1 m hosszú, normálerővel terhelt keretrúd, bal végén befogva, jobb végén csak a tengelyirányú eltolódás szabad. E = 10 MPa, A = 0,01 m², szintetikus sűrűség = 300000 kg/m³. A konzisztens tengelyirányú tömeg m = ρAL/3 = 1 t, és k = EA/L = 100 kN/m. Egy 1 kN nagyságú ugrásszerű erő hat t = 0-tól; a kezdeti elmozdulás és sebesség zérus. Ez egy egy szabadságfokú végeselemes referenciafeladat pontos megoldással, nem egy kontinuumrúd megoldása.
A termékben használt 3D időtörténeti megoldó a meglévő WASM-burkolón keresztül fut, β = ¼, γ = ½ értékkel, csillapítás nélkül. A visszajátszás ugyanennek a Rust-megoldónak natív futtatása. Új integrátor nincs használatban.
Pontos referencia
u(t) = (F/k)[1 − cos(ωt)], ω = √(k/m) = 10 rad/s, T = 2π/ω = 0,628319 s. Az átlagos gyorsulás diszkrét megoldása uₙ = (F/k)[1 − cos(nθ)], ahol θ = 2 atan(ωΔt/2), így a periódusa Tₙ = πΔt / atan(ωΔt/2). Az alábbi periódusokat az u = F/k szint egymást követő felfelé irányuló metszéseiből mérjük; durva lépésnél az interpoláció befolyásolja a mérést.
Ellenőrzések, a megjelenített időtörténetekből számítva (élő újraszámítás után azt követik): minden minta 10⁻¹⁰ m-en belül egyezik az uₙ diszkrét megoldással; minden mért periódus 0,5%-on belül egyezik Tₙ-nel; a folytonos megoldástól való legnagyobb eltérés a (F/k)·min(2, N(ωΔt − θ)) fáziskésési korlát alatt marad, amely az N lépésen át vett uₙ-ből következik; Δt/T = 0,025 esetén négy perióduson át 0,5 mm alatt is marad. A durvább lépések szándékosan nagyobb hibát mutatnak.
A periódus megnyúlása az időlépés függvényében
| Δt/T | Diszkrét előrejelzés Tₙ (s) | Stabileo T (s) | Megnyúlás T-hez képest (%) |
|---|---|---|---|
| 0,025 | 0,629608 | 0,629610 | 0,206 |
| 0,050 | 0,633453 | 0,633444 | 0,816 |
| 0,100 | 0,648472 | 0,648495 | 3,211 |
| 0,200 | 0,703738 | 0,704208 | 12,078 |
Elmozduláseltérések
| Δt/T | Max. |u − uₙ| (m) | Max. |u − u(t)| (mm) | Fáziskésési korlát (mm) |
|---|---|---|---|
| 0,025 | 1,2 × 10−15 | 0,483 | 0,515 |
| 0,050 | 1,1 × 10−15 | 1,898 | 2,037 |
| 0,100 | 1 × 10−16 | 7,239 | 7,811 |
| 0,200 | 3,8 × 10−17 | 19,013 | 20,000 |
Még nincs
- A cikkben közölt ábrák és numerikus példák.
- Csillapítás, harmonikus teher, nemlineáris válasz és több szabadságfokú keretek.
- Ez nem mérnöki tanúsítás.
Hivatkozás
Stabileo Research, „Newmark-féle átlagos gyorsulás”, referenciafeladat a következő alapján: Nathan M. Newmark (1959), doi:10.1061/jmcea3.0000098. Megvalósítás: research/benchmarks/newmark-1959 commit: 5319f7214747. Megoldómotor: a Stabileo megoldómotorja ugyanabban a commitban.