Támaszerők
| Csomópont | Rx (kN) | Rz (kN) | My (kN·m) |
|---|---|---|---|
| 1 | 2,495 | 25 | 0 |
| 4 | -12,495 | 35 | 0 |
Számítómag és képlet: Relatív eltérés 1,3 × 10−1 %
Csúcseltolódás: Számítómag 0,0056325 / Klasszikus módszer 0,005625 m · 1,3 × 10−1 %
Megnyitás a Stabileóban ↗A megoldó megjelölte ezt a modellt (known_issue). Az eredmények megbízhatatlanok lehetnek; ellenőrizze a bemeneteket.
Zárt alakú megoldás / Klasszikus módszer
δpinned = Hh²(L + 2h)/(12EI); δfixed = Hh³(4L + 6h)/[24EI(L + 6h)]
Feltételezések
Lineárisan rugalmas, kis elmozdulások. Prizmatikus Euler–Bernoulli keretrudak; a rácsrudak ideális csuklós kapcsolatokkal csak normálerőt viselnek. Önsúly nélkül. Nincs nyírási alakváltozás, geometriai nemlinearitás és méretezési ellenőrzés.
A klasszikus eltolódásszámítás elhanyagolja a normálerőből adódó alakváltozást; a számítómag figyelembe veszi. A gerenda és az oszlopok EI-je azonos; a vízszintes teher egyenlően oszlik meg a két felső csomópont között.
Előjelszabály: vízszintes rudakon a hajlítónyomaték alul húzott esetben pozitív, a nyíróerő pedig akkor pozitív, ha a keresztmetszettől balra eső részt felfelé tolja; a keret oszlopai ugyanezt a szabályt követik a saját helyi tengelyeikben, a talptól a tetejükig haladva. Az Rx és Rz támaszerők a globális +x és +z irányban (felfelé) pozitívak. A normálerő húzásnál pozitív.
|u| = √(ux² + uz²) a teljes elmozdulás nagysága, a vízszintest is beleértve; soha nem negatív, és nem mutat irányt.
Hivatkozások
Szögelfordulási módszer, erőmódszer, csomóponti módszer és hatásvonalak: R. C. Hibbeler, Structural Analysis (bármely újabb kiadás), az e módszerekről szóló fejezetek. Sajátfrekvenciák: R. D. Blevins, Formulas for Natural Frequency and Mode Shape (1979), 8. fejezet. Keret eltolódása: szögelfordulási módszer normálirányban merev rudakkal.
Műszaki részletek
A Stabileo éles megoldója · síkbeli Euler–Bernoulli keretelemek.
Csomóponti szabadságfokok összesen: 12