Minden bejegyzés

Rúdelemek vagy végeselemek? Két modell, nem két módszer

Prizmatikus rúdra a merevségi módszer a végeselem-módszer pontos különleges esete. Ami változik, az a modell, és magas gerendánál a rúdmodell 19–34 %-kal kisebb lehajlást ad.

„Merevségi módszert vagy végeselemeket használjak?” Ez a kérdés minden tanteremben és minden tervezőirodában felmerül, és rossz kérdés. Az a baj vele, hogy a kettőt felcserélhető alternatívákként kezeli, pedig nem azok.

A merevségi módszer a rúdelemekre alkalmazott végeselem-módszer. Egy „rúdszerkezeti” és egy „végeselemes” programot a modell választ el egymástól. A rúdelem egydimenziós elméletet hordoz arról, hogyan alakváltozik egy rúd; a héjháló egy diszkretizált kétdimenziós kontinuum. A kettő közötti választás mérnöki döntés, és ez a bejegyzés arról szól, mikor kell meghozni, és mibe kerül, ha rosszul hozzuk meg.

Egy egyenes rúdnak nem kell háló

A végeselemekben az elmozdulást minden elemen belül alakfüggvényekkel közelítjük. Hajlított rúdnál a szokásosak a harmadfokú Hermite-polinomok. Az Euler–Bernoulli-gerenda egyenletének megoldása pedig a fesztáv mentén működő teher nélkül maga is harmadfokú polinom, így a közelítés egybeesik a pontos megoldással.

Ezért pontos a prizmatikus rúd merevségi mátrixa, az, amelyik bármelyik mátrixos szerkezetszámítási tankönyvben szerepel, és ezért nem javít semmit, ha egy rudat több elemre bontunk. Megoszló teherrel ugyanez érvényes a csomópontokban, feltéve, hogy az egyenértékű csomóponti terheket konzisztensen számítjuk.

Rúdelemek száma a gerendábanLehajlás a fesztáv közepén [mm]
21,5625
41,5625
101,5625
501,5625
Zárt alak, 5qL⁴/384EI1,5625
6 m-es kéttámaszú gerenda, 20×60-as keresztmetszet, 10 kN/m, E = 30 000 MPa. Lehajlás a fesztáv közepén, a gerendát különböző számú rúdelemre bontva.

Két elem vagy ötven, a motor ugyanazt a számot adja vissza, és ez egyezik a zárt alakkal.

Egy egyenes rúd hálózása nem teszi pontosabbá: csak lassabbá.

Ahol elválnak

Az Euler–Bernoulli-elmélet feltételezi, hogy a keresztmetszetek síkok maradnak és merőlegesek a tengelyre, ami a nyírási alakváltozás elhanyagolását jelenti. Karcsú gerendánál ez nagyon jó közelítés. Magas gerendánál nem az.

Ugyanazt a 6 m-es gerendát vettük ugyanazzal a teherrel, és lépésenként növeltük a magasságát. Minden esetet kétszer számítottunk ki: rúdelemekkel, ahogy az Alap mód teszi, és a gerenda síkjában hálózott MITC4 héjként, amire a PRO mód képes.

L/hMagasság, h [m]Rúdelemek [mm]Héjak [mm]A rúdmodell alulbecslése
200,3012,50012,5670,5 %
100,601,56251,59612,1 %
51,200,195310,212067,9 %
32,000,0421880,05214519,1 %
23,000,0125000,01901734,3 %
6 m-es kéttámaszú gerenda, 20 cm széles, 10 kN/m, E = 30 000 MPa, ν = 0,2. Lehajlás a fesztáv közepén, a tengelyen.

L/h = 10-nél, egy szokványos gerendánál az eltérés 2 %. L/h = 5-nél majdnem 8 %. L/h = 3-nál a rúdmodell 19 %-kal kisebb lehajlást ad, L/h = 2-nél pedig egyharmadával kisebbet.

A rúdmodell a gerendát mindig merevebbnek veszi, mint amilyen valójában.

Ellenőrzés számológéppel

Nem kell a héjra hagyatkoznia. A Timoshenko-féle gerendaelmélet figyelembe veszi a nyírási alakváltozást, és egyenletesen megoszló teherrel terhelt kéttámaszú gerendánál egyetlen tagot ad a lehajláshoz: q·L² / (8·κ·G·A), ahol téglalap keresztmetszetre κ = 5/6 és G = E / (2·(1+ν)).

ModellLehajlás a fesztáv közepén [mm]
Rúdelemek (Euler–Bernoulli)0,0422
Rúdelemek a nyírási taggal, kézzel0,0530
MITC4 héjak0,0521
Síkbeli rugalmasságtan, zárt alak0,0523
Gerenda L/h = 3 esetén (6 m-es fesztáv, 2 m magas): négy válasz ugyanarra a kérdésre.

L/h = 3-nál ez a tag 0,0108 mm; az Euler–Bernoulli-féle 0,0422 mm-hez hozzáadva 0,0530 mm-t ad. A héj 0,0521 mm-t ad, Timoshenko és Goodier zárt alakú síkbeli rugalmasságtani megoldása pedig 0,0523 mm-t. A nyírást figyelembe vevő három válasz 2 %-on belül egyezik. Az, amelyik elhanyagolja, 19 %-kal alulbecsül.

Számít néhány század milliméter?

Önmagában ebben a gerendában nem sokat. Statikailag határozott szerkezetben a merevségi hiba csak a lehajlást befolyásolja, egy 2 m magas gerenda pedig amúgy is nagyon keveset hajlik le. A hiba akkor kezd számítani, amikor a merevség dönti el, hogyan oszlanak meg a terhek, és ez minden statikailag határozatlan szerkezetben így van.

A tipikus eset a merevítőfal. Rúdmodellben a fal egy nagyon széles oszlop: megkapja a fal inerciáját, és a fal középvonalán áll. Zömök, a magasságához képest hosszú falnál a rúdelem a valóságosnál jóval merevebbnek veszi.

Fal, hossz × magasság [m]Magasság / hosszRúdelem [mm]Héj [mm]A rúdelem ennyivel merevebb
4 × 30,750,02810,06272,23-szoros
3 × 31,000,06670,11291,69-szoros
2 × 31,500,22500,29431,31-szoros
3 × 62,000,5330,6251,17-szoros
3 × 93,001,8001,9371,08-szoros
20 cm vastag, alul befogott fal, a tetején vízszintesen működő 100 kN-nal. A felső él elmozdulása.

Egy 4 m hosszú és 3 m magas, egyszintes fal rúdelemmel modellezve 2,2-szer merevebbnek adódik. Egy 3 m hosszú és 9 m magas, háromszintes fal csak 8 %-kal merevebb. Az eltérés a zömök falaknál számít a legtöbbet.

Ez pedig megváltoztatja a nyíróerő megoszlását. Vegyünk két falat ugyanabban a vonalban, az egyik 4 m, a másik 2 m hosszú, mindkettő 3 m magas, és a födém köti össze őket. Rúdelemekkel a rövid fal a nyíróerő 11,1 %-át kapja. Héjakkal 17,6 %-át, 58 %-kal többet, mint amit a rúdmodell előre jelez. Azt a többletterhet, amelyet a rúdmodell a hosszú falra rak, a rövidtől veszi el, így azt kisebb nyíróerőre méretezik, mint amit valójában viselni fog.

Kérdések, amelyekre egy rúdmodell nem tud válaszolni

Eddig olyan esetekről volt szó, amelyekben a rúdelemek hibás számot adnak. Más esetekben egyáltalán nem tudnak számot adni, mert a kérdésnek nincs helye a modellben.

  • Gombafödém. Hogy a nyomaték hogyan oszlik meg az oszlopsáv és a mezősáv között, és mennyi koncentrálódik belőle az egyes oszlopok fölött, az kétdimenziós információ. Egy gerendarács közelítheti, de ez az információ nincs benne a modellben.
  • Áttöréses fal. A rúdelemnek a tengelye mentén minden pontban egyetlen keresztmetszete van, így egy ablaknak a fal közepén nincs hova kerülnie.
  • A csomópont. Rúdmodellben a gerenda–oszlop csomópont egy pont, így a nyomatékcsúcs a középvonalon jelenik meg. A valóságban a csomópont akkora, mint az oszlop, és a méretezett keresztmetszet az oszlop síkjában lévő.
  • Támasz közelében működő koncentrált teher. Ebben a tartományban a keresztmetszetek nem maradnak síkok, ugyanazért, mint a magas gerendánál.

Ahol egyezniük kell

Az érvelés másik fele ugyanilyen fontos. Az első sor karcsú gerendájánál, L/h = 20-nál a rúdelemek és a héjak 0,5 %-kal térnek el. Ez nem nulla, mert a nyírás mindig jelen van, de elhanyagolható. És így is kell lennie: ha a két modell egy karcsú rúdnál nem egyezik, először a végeselemes modellt ellenőrizze, különösen a hálót.

Mindkét modell egy programban

Rúdelemek és héjak egy programban nem újdonság. A SAP2000, az ETABS, a Robot és a midas mindkettőt egyesíti egy modellben, és ez a szakmai szoftverek alapszintje. Ezek azonban nem arra készültek, hogy elmagyarázzák, mit számítanak. A másik végen az olyan oktatási eszközök, mint az Ftool és a MASTAN2, nagyon jól tanítják a rúdszerkezetek számítását, de a végeselemekig nem jutnak el.

A Stabileóban mindkét mód egy programban van. Az Alap mód rúdelemekkel számít, és kilenc lépésben vezet végig a merevségi módszeren: a szabadságfokok számozása, a helyi mátrixok, a transzformáció, az összeállítás, a tehervektor, a peremfeltételek, a megoldás, a támaszerők és az igénybevételek. A PRO mód végeselemekkel számít, MITC4 héjakkal és DKT lemezekkel a rúdelemek mellett. Az általunk áttekintett eszközök között nem találtunk másik programot, amelyben megtanulható, hogyan működik a számítás, és aztán eszközváltás nélkül alkalmazható egy teljesebb modellre.

Stabileo PRO, Analízis munkaterület, a 6 m-es, 2 m magas gerenda héjelemekből álló falként modellezve és kiszámítva. Az eredménypanel 225 elmozdulást és 192 héjfeszültséget sorol fel; az Eredményellenőrzések alatt energianormában körülbelül 11 %-ra becsüli a diszkretizációs hibát, és kéri a háló finomítását vagy a konvergenciavizsgálat futtatását, mielőtt az eredményeket felhasználnák.
A lenti héjmodell kiszámítva: az alkalmazás megbecsüli a saját hálóhibáját, és jelzi, ha a háló túl durva ahhoz, hogy megbízzunk benne.
Az L/h = 3-as gerenda Alap módban: 6 m-es fesztáv, 20×200 cm-es keresztmetszet és 10 kN/m, két rúdelemként modellezve. Vigye az egeret a gerenda közepe fölé, és „uz: -0,042 mm” olvasható, ami egyezik az Euler–Bernoulli-képlettel. Megnyitás teljes méretben
Ugyanez a gerenda PRO módban, 192 darab 25 cm-es MITC4 elemből álló héjként modellezve. Az Analízis → Elmozdulások alatt a 113-as csomópont (fesztávközép, a magasság felénél) értéke „-5,19e-5” m, azaz 0,0519 mm. A fenti táblázat finomabb hálót használ, és 0,0521 mm-t ad. Megnyitás teljes méretben

Röviden

  1. Prizmatikus rúdra a merevségi módszer a végeselemek pontos különleges esete. Amit választ, az a modell.
  2. Egy egyenes rúdnak nem kell háló. Ha a felosztása megváltoztatja az eredményt, valami más a hiba.
  3. L/h ≈ 5 alatt a rúdmodell több mint 8 %-kal alulbecsüli a lehajlást, 3 alatt több mint 19 %-kal. A gerendát mindig merevebbnek veszi.
  4. Határozatlan szerkezetben ez a hiba megváltoztatja a terhek megoszlását. A zömök falakat a gerendák előtt ellenőrizze.
  5. A gombafödémek, az áttöréses falak és a támaszok közelében működő terhek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre egy rúdmodell nem tud válaszolni.
  6. Ahol a rúd karcsú, a két modellnek egyeznie kell. Ha nem egyezik, ellenőrizze a hálót.
Minden bejegyzés

Olvasson tovább