Három különböző képlet adja meg a csavarásból származó nyírófeszültséget. Ugyanarra a keresztmetszetre nagyságrendekkel eltérhetnek, és hogy melyik érvényes, az a keresztmetszet falának jellegétől függ.
Ennyi minden tankönyvben benne van. Amit ritkán magyaráznak el: mi történik, ha a háromból kettő ugyanarra a keresztmetszetre érvényes. Különböző eredményt adnak, és az eltérés mindig ugyanabba az irányba mutat.
A három képlet
- Cauchy, τ = T·r / Iₚ. Csak kör keresztmetszetre, ott viszont pontos: ez az egyetlen eset, amelyben a keresztmetszetek síkok maradnak. A feszültség a sugárral lineárisan nő, a belső felületen mért minimumtól a külső felületen mért maximumig.
- Bredt, τ = T / (2·Aₘ·t). Zárt, vékony falú keresztmetszetekre. A csavarónyomatékot egy nyírási folyam viseli, amely a bezárt terület körül kering. Aₘ a fal középvonala által bezárt terület, nem a külső felületé; a kettő összekeverése gyakori hiba.
- Saint-Venant, τ = T·t / J, ahol J = (1/3)·Σb·t³. Nyitott, vékony falú keresztmetszetekre. Zárt út híján a folyamnak a vastagságon belül kell visszafordulnia, ezért szerepel a vastagság a köbön.
Ha kettő érvényes, nem értenek egyet
Vegyünk egy kör keresztmetszetű csövet. Cauchy érvényes, és pontos. Bredt is érvényes: a fal zárt, és nyírási folyam kering körülötte. Bredt viszont állandó feszültséget feltételez a vastagság mentén, míg Cauchynál a feszültség a sugárral nő. Így Bredt az átlagot adja, Cauchy a maximumot.
| t / rₘ | Példa (rₘ = 50 mm) | τ Bredt / τ pontos | Bredt alulbecslése |
|---|---|---|---|
| 0,05 | 2,5 mm-es fal | 0,976 | 2,4 % |
| 0,10 | 5,0 mm-es fal | 0,955 | 4,5 % |
| 0,20 | 10,0 mm-es fal | 0,918 | 8,2 % |
| 0,50 | 25,0 mm-es fal | 0,850 | 15,0 % |
Bredt mind a négy esetben alulbecsül. Egy 5 mm-es falú, 50 mm közepes sugarú csőnél, amely a szokásos ökölszabály szerint még vékony falúnak számít, a tényleges feszültség 4,5 %-kal nagyobb a számítottnál. 10 mm-es falnál 8,2 %-kal.
A hiba előjele mindig ugyanaz: Bredt alulbecsül.
Egy 4,5 %-os eltérés nem tűnik fel egy méretezési ellenőrzésben, így egy meg nem felelő rúd megfelelőnek látszhat.

A fal felnyitása a nagyságrendet változtatja meg
Az egymást átfedő elméletek között néhány százalék az eltérés. Zárt és nyitott fal között nagyságrendek. Vegyünk egy 100×100 mm-es, 5 mm falvastagságú négyzetes csövet, és vágjuk fel hosszában: megtartja a keresztmetszeti területét, a súlyát és szinte a teljes hajlítási merevségét.
| Zárt | Felvágott | Szorzó | |
|---|---|---|---|
| J [mm⁴] | 4 286 875 | 15 833 | 271 |
| τ [MPa] | 11,08 | 315,79 | 29 |
A csavarási merevség 271-ed részére csökken, a feszültség 29-szeresére nő. Egy azonos súlyú U-szelvény és négyzetes cső csavarásra nagyon különbözően viselkedik.
Mit kezd ezzel a Stabileo
A Stabileo mindhármat megmutatja, mindegyiket a képletével, a tagjaival és az értékével. Azokat is megjeleníti, amelyek nem érvényesek, az okkal együtt. És ha kettő érvényes ugyanarra a keresztmetszetre, a köztük lévő eltérést mutatja, ahelyett hogy csendben választana egyet.
A súlypontot, a nyírási középpontot és a keresztmetszeti magot ugyanígy kezeli: lépésről lépésre, teljesen láthatóan számítja, a keresztmetszet tényleges sokszögén, nem pedig alakonként egy-egy képletből.
Röviden
- Zárt kört alkot a fal? Bredt, a középvonalon mért Aₘ-mel.
- Nyitott? Saint-Venant, és a vastagság a köbön szerepel: a legvastagabb fal a mértékadó.
- Kör alakú? Cauchy, és pontos. Ha Bredtet is használja, számítson rá, hogy alulbecsül.
- Gátolt az öblösödés? Akkor a Saint-Venant-elmélet önmagában nem elég.
Akárhogy is, rögzítse az érték mellett, melyik elméletet használta.