Minden bejegyzés

Bredt vagy Saint-Venant: melyik csavaráselmélet érvényes, és mibe kerül a rossz választás

Három képlet, egy keresztmetszet, három különböző szám. Hogy melyik érvényes, az a faltól függ; ahol egyszerre kettő is érvényes, ott Bredt 2–15 %-kal alulbecsül.

Három különböző képlet adja meg a csavarásból származó nyírófeszültséget. Ugyanarra a keresztmetszetre nagyságrendekkel eltérhetnek, és hogy melyik érvényes, az a keresztmetszet falának jellegétől függ.

Ennyi minden tankönyvben benne van. Amit ritkán magyaráznak el: mi történik, ha a háromból kettő ugyanarra a keresztmetszetre érvényes. Különböző eredményt adnak, és az eltérés mindig ugyanabba az irányba mutat.

A három képlet

  • Cauchy, τ = T·r / Iₚ. Csak kör keresztmetszetre, ott viszont pontos: ez az egyetlen eset, amelyben a keresztmetszetek síkok maradnak. A feszültség a sugárral lineárisan nő, a belső felületen mért minimumtól a külső felületen mért maximumig.
  • Bredt, τ = T / (2·Aₘ·t). Zárt, vékony falú keresztmetszetekre. A csavarónyomatékot egy nyírási folyam viseli, amely a bezárt terület körül kering. Aₘ a fal középvonala által bezárt terület, nem a külső felületé; a kettő összekeverése gyakori hiba.
  • Saint-Venant, τ = T·t / J, ahol J = (1/3)·Σb·t³. Nyitott, vékony falú keresztmetszetekre. Zárt út híján a folyamnak a vastagságon belül kell visszafordulnia, ezért szerepel a vastagság a köbön.

Ha kettő érvényes, nem értenek egyet

Vegyünk egy kör keresztmetszetű csövet. Cauchy érvényes, és pontos. Bredt is érvényes: a fal zárt, és nyírási folyam kering körülötte. Bredt viszont állandó feszültséget feltételez a vastagság mentén, míg Cauchynál a feszültség a sugárral nő. Így Bredt az átlagot adja, Cauchy a maximumot.

t / rₘPélda (rₘ = 50 mm)τ Bredt / τ pontosBredt alulbecslése
0,052,5 mm-es fal0,9762,4 %
0,105,0 mm-es fal0,9554,5 %
0,2010,0 mm-es fal0,9188,2 %
0,5025,0 mm-es fal0,85015,0 %
Kör keresztmetszetű üreges cső: mennyivel marad Bredt a pontos érték alatt, a relatív falvastagság függvényében.

Bredt mind a négy esetben alulbecsül. Egy 5 mm-es falú, 50 mm közepes sugarú csőnél, amely a szokásos ökölszabály szerint még vékony falúnak számít, a tényleges feszültség 4,5 %-kal nagyobb a számítottnál. 10 mm-es falnál 8,2 %-kal.

A hiba előjele mindig ugyanaz: Bredt alulbecsül.

Egy 4,5 %-os eltérés nem tűnik fel egy méretezési ellenőrzésben, így egy meg nem felelő rúd megfelelőnek látszhat.

Stabileo Alap mód egy CHS 105×5 konzollal 1 kN·m csavarónyomaték alatt. A keresztmetszet panelje a Csavarás részen van nyitva: T = 1,00 kN·m, τmax = 13,34 MPa, J = 393,7 cm⁴, „Kör – pontos” felirattal, alatta a három elmélet, Saint-Venanttal kezdve.
A táblázat csöve a Stabileóban: 13,34 MPa, alatta mindegyik elmélet a képletével.
Ugyanez a cső a Stabileóban: egy CHS 105×5 konzol 1 kN·m csavarónyomaték alatt. A panel a Csavarás résznél nyílik meg, és Cauchyra 13,34 MPa-t, Bredtre 12,73 MPa-t mutat, a fenti táblázat 95 %-át. Mozgassa a pontot vagy változtassa meg a keresztmetszetet, és mindhárom érték frissül. Megnyitás teljes méretben

A fal felnyitása a nagyságrendet változtatja meg

Az egymást átfedő elméletek között néhány százalék az eltérés. Zárt és nyitott fal között nagyságrendek. Vegyünk egy 100×100 mm-es, 5 mm falvastagságú négyzetes csövet, és vágjuk fel hosszában: megtartja a keresztmetszeti területét, a súlyát és szinte a teljes hajlítási merevségét.

ZártFelvágottSzorzó
J [mm⁴]4 286 87515 833271
τ [MPa]11,08315,7929
Ugyanaz a 100×100×5-ös négyzetes cső zártan és hosszirányban felvágva, 1 kN·m csavarónyomaték alatt.

A csavarási merevség 271-ed részére csökken, a feszültség 29-szeresére nő. Egy azonos súlyú U-szelvény és négyzetes cső csavarásra nagyon különbözően viselkedik.

Mit kezd ezzel a Stabileo

A Stabileo mindhármat megmutatja, mindegyiket a képletével, a tagjaival és az értékével. Azokat is megjeleníti, amelyek nem érvényesek, az okkal együtt. És ha kettő érvényes ugyanarra a keresztmetszetre, a köztük lévő eltérést mutatja, ahelyett hogy csendben választana egyet.

A súlypontot, a nyírási középpontot és a keresztmetszeti magot ugyanígy kezeli: lépésről lépésre, teljesen láthatóan számítja, a keresztmetszet tényleges sokszögén, nem pedig alakonként egy-egy képletből.

Röviden

  1. Zárt kört alkot a fal? Bredt, a középvonalon mért Aₘ-mel.
  2. Nyitott? Saint-Venant, és a vastagság a köbön szerepel: a legvastagabb fal a mértékadó.
  3. Kör alakú? Cauchy, és pontos. Ha Bredtet is használja, számítson rá, hogy alulbecsül.
  4. Gátolt az öblösödés? Akkor a Saint-Venant-elmélet önmagában nem elég.

Akárhogy is, rögzítse az érték mellett, melyik elméletet használta.

Minden bejegyzés

Olvasson tovább